WildBear23 írta: ↑2023.10.31. 13:42
Én nem hiszek az ilyen nagy szavakban, hogy "bár nem merek gumist hordani, de otthon majd az élessel lelövöm és elásom."
Először is senkinek nincs az ágya mellett a shotgun bucksotra töltve.
Fel kell kelni, elővenni a zárt fegyverszekrényből, betárazni.
Hosszú fegyver, nem kényelmes vele lakásban mozogni.
Másodszor normális ember (és zömmel ilyenek vagyunk, nem pszichopaták) nem fog könnyedén embert ölni,
márpedig akinek puskája van, az pontosan tudja, hogy potenciálisan halálos egy embert, közelről mellkason lőni vele.
A saját nappalidban/hálószobádban.
A harmadik, az elásás. Még egy faluban is felriadnak az emberek egy buckshot lövés hangjára, városban pláne.
Ha a betörő nincs egyedül, akkor a társa elmenekül (vagy azt is lelövöd..?), kiderül az eset, és nagyon-nagyon rosszul veszi ki magát, hogy agyonlőtted ÉS elástad a betörőt!
Az elásás sem egyszerű: hol? Kiviszed az erdőbe?
Ha nem elég mélyre ásod, kitúrják a vadállatok, megtalálják a kutyasétáltatók.
Jópár évig DNS azonosításra alkalmas marad a holttest.
Én nem írtam elásásáról. Én egylövéses megállításra utaltam, ugyanis a buckshotból nem jellemző, hogy duplázni lenne szükséges.
A többi pontban igazad lehet, de inkább járok pszichológushoz, mint hogy a családomnak baja essen. Medvespré és vipera van nálam is kéznél első körben, mert azt nem kell annyira elzárni. A puskát pedig nem feltétlenül szükséges így tárolni. A déli határ közelében pl én mostanában igenis kitenném minden este a sarokba.
A hosszú fegyverrel otthon rossz manőverezni. Igen. De. Nagyon sok házat pucoltak ki hosszú fegyverekkel. Másrészt eszemben se lenne manőverezni egy ilyen szituban. Ha sarokba szorítva nincs más lehetőség, akkor viszont azt szeretném, hogy a lehető legesleghatásosabb eszköz legyen a kezemben.
De azért egyetértünk, hogy ez eléggé larpozás. Több értelme van a jó nyílászárókról beszélgetni. Összesen négy olyan esetről tudok a közvetlen környezetemben, amikor otthon lévő ismerőst ért "támadás". El is mesélem őket.
Nagyszüleim négylakásos társasházban laktak, valami részeg, kábszis alak jött fel a lakáshoz tartozó lépcsőn, és nem akarta megérteni, hogy semmi keresnivalója nincs ott. Nagyapám elintézte testi erővel a kérdést. A részletek már a múlt ködébe vesznek, megkérdezni sajnos már nem tudom, de a nem elég erős ajtó itt is megvolt.
Barátomék kint éltek Írországban, drogos emberek úgy döntöttek, hogy ők oda be akarnak menni. Fira majd elmeséli részletesen, ha akarja. Hulladék semmit nemérő ajtót tartottak testi erővel, fegyver egyedül a serpenyő volt náluk, amivel esetleg védekezni tudtak volna. Rendőrök kiértek szerencsére időben.
Munkatárasamhoz megpróbálta befeszíteni társasházban az ajtót egy drogos, az ajtó bőven ellenállt. Mire a rendőrök kiértek, már sehol nem volt az elkövető.
Szüleim vidéki kisvárosban csesznek zárni az ajtót. Részeg mongol vendégmunkás éjszaka közepén bemászott a kertbe, tacskó van a háznál, de ezek szerint nem igazán érdekelték egymást. A sztori vége, hogy egy random mongol embert találtak a nappaliban a kanapén aludni. Ki lett tessékelve erélyesen, szerencsére erőszak nélkül.
Számomra a tanulság, hogy jóféle ajtó kell, amit ha be akarnak rúgni, addig legyen időm elővenni valamit.
Ja közben még egy eszembe jutott. Egyetem alatt albérletben laktam 3 másik sráccal. Egyikük tudatmódosító szerektől erősen befolyasolt nő ismerőse a földszinti erkélyre éjszaka közepén bemászott, benyomta az üvegajtót, arra keltem, hogy már bent van. Rémlett, hogy félálomban hallottam, hogy valaki nyomta a kapucsengőt előtte, de nem keltünk fel. Ki lett dobva, nem kellett erőszakot alkalmazni.
Ez is csak azt támasztja alá, hogy a legjobb önvédelmi szitu az az, ami meg sem történik! Ajtó, ablak, meg persze zárni mindent!
Malo periculosam, libertatem quam quietam servitutem.